HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Staff
Tatia Petrova
Stefan Salvatore
Caroline Forbes
Silas
Love Sucks
Latest topics
» Bálterem
Bálterem     Icon_minitimeSzomb. Május 03, 2014 3:38 pm by Silas

» Elhagyatott ház
Bálterem     Icon_minitimeVas. Márc. 02, 2014 5:29 pm by Silas

» Keresettek
Bálterem     Icon_minitimePént. Feb. 28, 2014 7:28 pm by Silas

» Erdő
Bálterem     Icon_minitimeCsüt. Feb. 27, 2014 11:11 am by Niklaus Mikaelson

» Bárpult
Bálterem     Icon_minitimeKedd Feb. 25, 2014 6:51 pm by Silas

»  Hírek
Bálterem     Icon_minitimeVas. Feb. 23, 2014 7:13 pm by Caroline Forbes

» LoveBites
Bálterem     Icon_minitimeSzomb. Feb. 22, 2014 5:30 pm by Caroline Forbes

» Diaries FRPG
Bálterem     Icon_minitimeSzomb. Feb. 22, 2014 5:27 pm by Caroline Forbes

» Sötét sikátorok
Bálterem     Icon_minitimeKedd Feb. 18, 2014 8:50 pm by Silas

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (7 fő) Szomb. Jan. 25, 2014 1:30 pm-kor volt itt.

Share
 

 Bálterem

Go down 
SzerzőÜzenet
Tatia Petrova
Original Doppelgänger
Tatia Petrova

Hozzászólások száma : 119
Join date : 2014. Jan. 19.
Age : 2007
Tartózkodási hely : *-* Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeKedd Jan. 21, 2014 4:12 pm

-
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://thelovesucks.hungarianforum.com
Niklaus Mikaelson
Original Vampire
Niklaus Mikaelson

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2014. Jan. 25.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimePént. Feb. 21, 2014 9:10 am

 
   
Silas & Klaus

   
- Ha nem válaszolsz egyik hívásomra sem, akkor a következő találkozásunknál az egyik kedvenc szórakozási módomat fogom alkalmazni rajtad. Kitöröm a nyakad, aztán kitépem a belsőségeid, ledugom a torkodon, csak, hogy mire felébredsz, attól fulladj meg ismét! - nyomtam ki a telefonomat ezzel bontva a vonalat, miközben a bejárati ajtó finoman és lassan nyílt meg előttem és ahogy beléptem két otromba képű vámpír fogadott. Egy pillanatra megálltam, hogy szemrevételezzem őket, ezek nem ugyanazok, akik reggel itt álltak, unalmukban úgy tűnik már helyet is cserélnek. Milyen szánalmas, szedett-vedett társaság. Megforgattam a szemem aztán továbbálltam, közben a mobilomat a kabátom belső zsebébe csúsztattam, majd megigazítottam magamon az öltözéket, egészen Elijah stílusban. Bár róla inkább most nem ejtenék szót, nem tenne jót az idegrendszeremnek. Ütemes és határozott léptekkel közelítem meg a nappalit, ahol hasonlóan az ajtón lévő állapotokhoz, itt is ostoba vámpírokba botlok. Ez egész egyszerűen elképesztő, Marcel lelép ki tudja hová, ezeket meg itt hagyja a nyakamon, holott nem emlékszem rá, hogy mikor avanzsáltam át bébiszetterré vagy jóléti szeretetszolgálattá. Undorodó fintor ül ki az arcom vonásaiba, ahogy elhagyom a helyiséget, dühösen vágtatok át a bálterembe, ahol reményeim szerint éppen nem tartózkodik senki. De hát miért is lenne egyszer úgy, ahogy én gondolom, itt is pöffeszkedik néhány delikvens.
- Kifelé! - utasítom őket idegesen, mire azok bár kissé kéretlenül, de elhagyják a helyszínt, közben összesúgnak a hátam mögött: " Már megint rossz napja van! " Szúrós tekintettel fordulok utánuk, hogy fejezzék be a szövegelést és távozzanak végre, mert egyedül akarok lenni. Különben is mit csodálkoznak rajta, hogy rossz napom van, amióta ezek itt tengetik édes életüket, csak rossz napom van, bár gyanítom minden valószínűség szerint, hogy csak a családommal sem lenne jobb. Erős bennem a késztetés, hogy ezeket a semmirekellő mezei vámpírokat feldaraboljam, aztán elpostázzam Marcel-nek, ha már haza nem jön, csak hogy végre tudja, kivel szórakozik. Hetekig hallgattam a rinyálását Davina miatt, gondolom a kis vámpírokat is egyenként meggyászolná, mindegyiknek minimum két hét siránkozási időt adva. Morogva lépek a bárszekrényhez és szinte feltépem az ajtaját, azon sem csodálkoztam volna, ha a kezemben marad. Magamhoz ragadok egy üveg wiskey-t, egy poharat, majd kitöltöm az italt és lassan az ablakhoz sétálva tekintek ki rajta. Innen egészen pontosan a hátsó udvarra és kertre látok rá, régen ez még valamennyire feldobott, szerettem, mára azonban semmit sem jelent a látványa. Éppen a következőt szeretném kortyolni, mire óvatos, mégis határozott lépések zaja üti meg a fülemet és ösztönösen a hang irányába fordulok. Akár meg is lepődhetnék, de még rajta sem tudok meglepődni.
- Micsoda meglepetés. - tettetem, hogy valahol mégis meglep a jelenléte, ahogy farkasszemet nézek a velem szemben álló személlyel, közben pár lépést teszek feléje, mert felmerül bennem a kérdés, vajon pont ő mégis mit akarhat itt. .

   

Niklaus Mikaelson

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silas

Silas

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Feb. 17.
Tartózkodási hely : ł Ahol nem is számítanál rám..

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimePént. Feb. 21, 2014 8:27 pm

Klaus Mikaelson & Silas


"Az élet kegyetlen, de én még annál is kegyetlenebb vagyok, de most valahogy békét kötök, de hogy miért..? Az legyen az én titkom!"


Olyan szánalmasak voltak az emberi érzelmek, amíg éreztem, hisz minden lehetséges módon próbáltak kapaszkodni valamibe; egy egészen megfoghatatlan dologba, amely érzelmet csikarhatott volna ki belőlem, de nem, hisz belsőm nem hagyta önmagát. Romlott a lelkem, és ezzel egyúttal semmilyen érzelem nem játszik bennem szerepet, bár a szerelem igen, hisz Amarát szeretem, de az teljesen más eset, hisz nem akárki iránt érzek valamit, hanem a 2000 évvel ezelőtti szerelmem iránt. Immár vámpír vagyok, s ezzel egyazon időben boszorkány is, míg halhatatlan létemet nyertem vissza azon személy által, akit kissé meg kellett fenyegetnem, de hatásos volt a családjával érvelni, miszerint azokat megölöm, ha nem kapom meg azt, amit szeretnék. Ugyan kegyetlen vagyok, de miért is lennék más milyen? Miért változnék meg egyáltalán, amikor nem akarok? Élvezem ezt az élet stílust, azt hogy megfélemlíthettek másokat, azt hogy uralkodhattok, és ezáltal bármikor elvehettek egy-egy nyomorult szánalmas életet. Tüdőmben tartott levegőt kifújva indulok meg a főtéren át a lakó övezet felé. Utam közben végig tekintek az emberek, és természetfelettiek tömegén, de egyikkel sem váltok egy szót sem, míg nem az egyik nekem jön. Idegesen fordulok az illető felé, míg a felsője nyakánál fogva rántom magamhoz, és ezzel erősen megtartom őt, hogy ne tudjon kiszabadulni, hisz nem akarom, hogy meglógjon előlem csak úgy.
-Mégis mit képzelsz magadról mond?-Vonom fel kérdőn a szemöldökömet egyúttal.-Fogd magad, és azonnal tűnj el amíg szépen mondom, és ajánlom legközelebb jobban ügyelj, ha kell neked a nyakadra a fejed!-Szavaim kegyetlenül csendülnek fel, míg végezetül egy hirtelen mozdulattal lököm magamtól hátrébb. Aztán leporolva kezeimet állok tovább mit sem törődve azzal a hülye halandóval, akinek akár a fejét le is szedhettem volna, de nem akarom húzni még jobban az idegrendszeremet. Áthaladok a főtéren, míg nem tekintettem megállapodik egy üzleten, amelybe belépve veszek egy méreg drága whiskyt. Nos nem magamnak lesz, de ez már csak részlet kérdés.. Végül is a kibékülésnek, vagy a fegyverszünetnek lehet ez egyfajta jelképe, hisz ideje megtennem az első lépést Klaus irányába, amelyet vagy szívesen fogad, vagy nem, de ez majd idejében kiderül, bár nem mintha szánt szándékom lenne ez a béke, vagy hogy a barátságát vívjam ki. Nekem barátok? Oh ugyan, ez egy irtóan rossz vicc! Csupán szeretnék egy kis harmóniát az idősebb Mikaelson úrfival, akinek nem mellesleg így is van rajtam kívül is elég gondja, bár ez a részlet engem nem érdekel. Lépteim lassan közelítik meg a Mikaelson villát, amelynek az ajtaja épp nyitva van.. Nocsak, nocsak.. elfelejtették bezárni? Vagy épp engem várnak? Egy vigyorral az arcomon lépek be végül a villába, majd az irányt a bálterem felé veszem, ahol ugyan is megpillantom a hibridet.
-Ezt neked hoztam.-Meglendítve kezem mutatom felé az üveg whiskyt, amelynek a márkáját megpillantva láthatja, hogy igencsak jófajta ital.-Lenne kettőnk közt egy kis elintézni való.. Remélem egyetértesz!-Nézek rá komolyan, miközben felé nyújtva az üveget várom, hogy elvegye azt a kezemből.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niklaus Mikaelson
Original Vampire
Niklaus Mikaelson

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2014. Jan. 25.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeVas. Feb. 23, 2014 11:11 am

 
   
Silas & Klaus

   
Óhatatlanul is ráncba szalad a homlokom míg a szemöldökömet felvonva kezdem méregetni a velem szembeálló férfit, aki egy igen csak minőségi wiskey-t lenget előttem. Vajon mennyi idejébe telt míg ezt kiválasztotta, gyanítom egy percnél se többe, de legalább gondolkodás nélkül is eltalálta az ízlésemet, igaz ez a lenyűgözésemhez még kevés lesz. Bár kétlem, hogy le akarna nyűgözni, de a szándékaira kíváncsi vagyok, ha már volt szíves megjelenni nálam így hívatlanul is. Tartva a szemkontaktus elveszem tőle az üveget és asztalhoz lépek, hogy töltsek egy pohárral nem csak magamnak, de neki is. A vendégszeretetem azért még a régi, bennem is élek még valahol a jó modor szabályai, csak éppen sűrűn nem alkalmazom őket, mert teljesen felesleges a diplomatikus stílus, arról nem is beszélve, hogy még unalmas is. Azonban néha az élet adta természetesen megformált helyzet ez megkívánja, szóval erőt véve kicsinyes és pusztuló mivoltomon, kitöltöm az italokat. - Hát hogyne, de akkor kérlek pontosítsd, minek köszönhetem a látogatásod. - fordulok felé egy amolyan érdeklődő, kissé cinikus, mégsem tolakodó vagy elutasító, egész egyszerűen egy Klaus mosollyal, majd elé lépek és a neki szánt italt a kezébe nyomom. Érdeklődve figyelem az arcmimikáját, a mozdulatait és gesztusait, meglepő, hogy az utóbbi időben valaki képes érdeklődést kiváltani belőlem, az pedig még inkább, hogy Silas ez a személy. Vele persze nem árt, ha óvatos vagyok egy bizonyos szinten, mielőtt még egy újabb nem létező fehér tölgykaróval kellene gyötrődnöm az üres nappalimban egy éjszaka folyamán. Az a megmozdulása határozottan nem tetszett és egészen sértő is volt rám nézve, de persze utána megkapta tőlem, amit akart, szóval igazán egy szava sem lehet. Az, hogy utána egészen máshová került a gyógyír, nos sajnálatos tény, bizonyára ő sem repesett az örömtől, de mindenkit érhetnek csalódások. Mondjuk nem is értem, hogy miért is gondolkozok én most Silas lelkivilágán, mikor egyrészt nem érdekel, másrészt közöm sincsen hozzá. Csak állunk egymással szemben, tartom elé a poharat, olyan ez az egész, mintha  békejobbot nyújtanék, de azért én sem most másztam le a falvédőről, tudom, hogy mi az a határ ameddig elmehetek. - Szóval tehát? - ismétlem meg várakozóan, remélem nem akar egész ittléte alatt így hallgatni, mert akkor ennek a beszélgetésnek, majdhogynem semmi értelme sem lesz. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egyébként van-e, de gondolom perceken belül úgyis meg fogom tudni, tehát kár is ezen filozofálgatni.

   

Niklaus Mikaelson

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silas

Silas

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Feb. 17.
Tartózkodási hely : ł Ahol nem is számítanál rám..

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeVas. Feb. 23, 2014 6:47 pm

Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to5_250Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to3_r1_250
Klaus Mikaelson & Silas

"Az ajánlatomat megteszem, de a többi már csak Te rajtad áll..!"


Az élet az érdekességek sorozatairól szól, és ha valaki most azt mondaná, hogy bennem nincs semmi különbség a többiekhez képest, akkor kinevetném, hisz köztudott, hogy nem vagyok akárki, és nem lehet másokkal egy számba venni, vagy pedig összehasonlítani. De pediglen nem azért érkeztem a drága hibridhez, hogy önmagamat emeljem fel az egekbe, és ezáltal dicsőséget várjak, hisz nekem nem kell az a fajta hírnév, ami neki is meg van. Nekem elég, ha egy-egy személy beveszi a mesémet, miszerint én az vagyok, akinek éppen adom magamat, aztán a többi már csak részlet kérdés csupán. Megeshet, hogy a saját alakomon vagyok, mint ahogy most is, de akkor egyszerűen csak a félelmet várom el, hisz olyan jó látni egy nyomorult személy szemébe nézve a félelmet. Olyan kimagaslóan tökéletes érzés, hisz retteg tőled, és ezáltal olyan hatalmat kapsz, amelyet senki sem vehet el tőled! Ez az élvezet, és nem pedig az, ha minden természetfeletti a nevedet suttogja a hátad mögött, hogy ezek az eredetiek milyen gonoszak.. és a többi. Bár nem mintha meghatna a szópletyka, és voltaképpen nem is azért jöttem ide, hogy ő róla, vagy pedig a családjáról beszélgessünk. Felőlem eláshatják magukat a kertben, vagy boldogan élhetnek, amíg az idő engedi nekik, mert engem úgy nem érdekel egyikük sem! Tehát maradjunk azon állításnál, hogy eljöttem egy viszonylag meglepő dologgal, és kezdeményezek előtte, de ennyi, hisz ettől nem leszek sem jobb, sem több, és sem kevesebb. Maradok az, aki.. s bár az idő végezetéig kell élnem, de ez az élet lassan hasztalanná válik, ha nem találok ki valamit Amarára, bár ő a halált akarja oly megszállottan, és ki tudja most éppen mit csinál, vagy tesz, de egyszerűen nem akarom a problémákat előásva idegesíteni magam, hisz nincs értelme. Klaus meg nem örülne annak, ha kissé durvább lennék... mármint nem érdekelne, hogy mit reagálna rá, de mivel békét.. vagyis fegyverszünetet szeretnék kötni vele, ezért muszáj megmaradnom azokhoz a bizonyos íratlan szabályokhoz. Figyelem, ahogy elveszi kezemből az üveget, majd elsétálva két poharat elővéve tölt ki italt.. kettőnknek. Bár nem tudom, hogy mi ez a fogadtatás, de ha már ilyen kedve van, akkor legyen. Hallgatom utána jövő szavait, és pár perces hatás szünet után újabb rövid kérdését, míg a kezemben tartom a poharat, amelyből végül kortyolok egy keveset, majd pedig megszólalva adok számára immáron választ;
-Csak annyiról lenne szó, hogy szeretnék fegyverszünetet kötni veled, hisz jelenleg akad sokkal fontosabb dolgom is, mint hogy egyes személyek keresztbe tegyenek nekem.-Szavaim komolyan áthatva hangzanak fel, miközben teszek felé egy határozott lépést.-Tudod neked is jól jönne ez a kis ajánlatom, hisz mint tudjuk vannak gondjaid.. túl sok is.-Jobb kezemet lassan körbe mutatom a bálteremben, ezzel utalva az itteni problémák sokaságára, persze nem azért történt lassan ez a mutogatás, mert nehezére esne felfognia a hibridnek, hanem azért, mert nevezetesen ebben a kezemben tartom a poharat, és nem szeretném, ha kárba menne a beletöltött whisky.-Egy kérdés, ha már itt tartunk..-Kezdek bele viszonylag halkan, miközben mellé sétálok.-Hány hasonmás van életben?-Kérdésemet a fülébe suttogva teszem fel, majd kissé hátrébb lépve kérdően pillantok rá, s ezt követően meghúzva eltüntetem a pohárban lévő italt. Úgy tűnik ez a nap érdekesen fog telni..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niklaus Mikaelson
Original Vampire
Niklaus Mikaelson

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2014. Jan. 25.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeHétf. Feb. 24, 2014 11:49 am

 
   
Silas & Klaus

   
Nem hiába, ahogy a mondás is tartja, az embert mindig érhetik meglepetések, bár ha elég jól felkészültek vagyunk, akkor minden lehetőséget számba véve alapozzuk meg azt, hogy mit hiszünk el, mit nem és főleg, hogy kinek hisszük el és kinek nem. Fegyverszünet, tőle? Ha nem az lennék, aki volnék, akkor bizonyára azonnal, mint egy idióta ráugranék az ajánlatra és még hálálkodnék is érte, hogy mily kegyes. Engem azonban érdekelnek a részletek is, mivel, hogy én nem akárki vagyok és szeretek felkészült lenni, nehogy esetlegesen fogást találjanak rajtam vagy éppen megpróbáljanak hátba támadni. Bevallom, hogy párszor már megesett, de mint az jól látható még mindig itt vagyok, mert egyes személynek elég lassú felfogása van. Bár a Mystic Falls-i szedett vedett társaság sosem az eszéről volt híres, hiszen ha képesek lettek volna feldolgozni a halhatatlan fogalom pontos jelentését, akkor meg sem próbálnak nekem keresztbe tenni és akkor még ez a koszos kisváros is több lélekszámnak örvendene. Végig figyelem Silas mozdulatait, ha jobban belegondolok a váratlan fegyverszünetnek a lehetőségébe, talán még hasznot is húzhatok belőle, hiszen ha már itt van ez a helyzet, miért is ne használnánk ki a végletekig. - A problémák valóban felütötték a fejüket, de csak addig amíg le nem tépem egyesével a helyükről őket. - mosolyodom el cinikusan persze ez nem irányába szól, hanem annak a szánalmas társaságnak, akik éppen az én házamban élik naplopó életüket. Ha legalább valamire fel tudnám őket használni, de nem, haszontalan az összes, egytől egyig. Próbálok rájönni, hogy mégis ennek a beszélgetésnek mi lesz a vége, majd mikor a fülembe suttog egy kérdést, lehajtom a fejem és szintúgy elmosolyodom, amolyan jól megszokott mosolyommal. - Nézd Silas, megbocsáss, de miért érdekes ez most? - teszem fel a kérdést a hasonmásokra utalva, mivel nyilván nem tartottam népszámlálást, sem az ő esetükben, sem másokéban, bár neki ez nyilván fontos tényező, hiszen ő is egy közülük. - Ha kérhetem, akkor világosíts fel a részletekről, az ajánlatodtól, valamint arról, hogy miképpen is kerülnek képbe a hasonmások. Nyilván te is tudod, hogy szeretem ha az információk a birtokomban vannak és bizonyára nem is sértelek meg ha azt mondom ez veled sincsen másképpen. - kortyolok az italomba, ami egészen eddig a kezemben volt, már majdnem meg is feledkeztem arról a méregdrága wiskey-ről, amivel megörvendeztetett a nem mindennapi látogatóm. Egyenlőre még nem világosak számomra a dolgok, na de bizonyára néhány információt és az igazi okát elhallgatva a szándékainak, megoszt velem valami üdítő részletet. És pont ez az, amire fel vagyok készülve, hogy ugyanúgy nem bízok meg benne, mint ahogy ő sem bennem, mert egyértelműen így van, nem is hibáztatom érte, hiszen jól ismerem magamat. Ha alkalomadtán úgy adódik akkor szemrebbenés nélkül támadok másokat hátba vagy szegem meg az adott szavam, csak hogy nekem jó legyen. New Orleans-i kiruccanásunk, mert nevezzük így, tehát amikor a családommal, nevezzük őket is egyenlőre így, szóval mikor elutaztunk akkor Elijah már megint szentül azt hitte, hogy én majd megváltozom. Persze hajlamos ezt újra és újra felidézni magában, bár mostanság szerencsére elkerül engem és inkább foglalkozik a farkaslánnyal, az én legnagyobb megkönnyebbülésemre. Addig sem kell hallgatom a fennhőkölt beszédeit, enyelegjen csak nyugodtan, másra biztos könnyebb ráhúzni a megváltást. És különben is ha azok az információk, amik most a kezemben vannak, na ennek fejében meg aztán végképp ne akarjon engem jobb útra téríteni, foglalkozzon inkább a kishúgunkkal, aki orvul felrúgta családi mivoltunkat. Ha nem égett volna le ismét a város... Na de már megint elkalandoztam, tekintetem újra az előttem álló személyre vetődik, midőn leteszem a már azóta jócskán üres poharamat az asztalra. - Tehát hajlandó vagyok a fegyverszünetre, amennyiben elmondod nekem, hogy miféle okból is történik. - nézek a szemébe, arcom talán némi érdeklődést is mutathat, ahogy így állok vele szemben.

   

Niklaus Mikaelson

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silas

Silas

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Feb. 17.
Tartózkodási hely : ł Ahol nem is számítanál rám..

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeKedd Feb. 25, 2014 7:23 pm

Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to5_250Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to3_r1_250
Niklaus Mikaelson & Silas

"Elhiszed a szavaim jelentőségét, és beéred ennyivel, avagy sem..?


Én, mint békés lény? Oh ugyan ez egy nagyon rossz vicc! Most viszont mégis előállt a helyzet, mert van Klauson kívül is épp elég elintézni valóm; kezdve Tessától egészen Amaráig.. Szóval nem hiányzik még pluszba az, hogy Klaus is a nyakamon legyen, amiért megkínoztam anno egy kis információért, de hát most mondja azt, hogy nem élvezte? Ez egy igazán szép, és nemes tett volt a részemről, sőt mi több inkább megtisztelő legalább is számára, hogy pont ő tőle akartam az információt.. Na, de mivel már nem lényeges a gyógyír, sem pedig semmi egyéb tárgy, így rákoncentrálhatok a nagyobb dolgokra, azaz személyekre, akik az utamban állnak. Persze az élen egyértelműen; Tessa van, hisz ki más is lehetne? Egy őrülten hülye nő, aki annak idején naiv módon elhitte minden szavam, pedig csak játszadoztam vele, mint ahogy mindenki mással is, de van azért kivétel; Amara, hisz tényleg szeretem, de a halálának ténye nem épp örömteli, főleg hogy vámpír lettem ismét.. Na de térjünk vissza a hibridhez, akinek épp szavaival találom szembe magamat. Jó kis válasz meg kell hagyni; tetszik a stílusa, de nyíltan ezt nem fogom neki bevallani, inkább maradjunk annyiban, hogy két ellenség megállapodik egy rövid időre.
-Nem lennék a helyükben.-Villantok egy ravasz mosolyt Klaus felé, és egyben ezzel le is zárhatjuk eme részt. Vannak gondjai, mint ahogy nekem is, és szerintem neki sem ártana egy kis nyugalom legalább az én részemről, hisz ha számításba vesszük, akkor értelmetlen egymás ellen fellépnünk; mint ahogy ő, úgy én sem tudom őt megölni, egyszóval.. mindketten halhatatlanok vagyunk, és ez a szó komolyan hangzik, hisz egy sima vámpír, vagyis a hasonmásom - ; Stefan - mondjuk könnyedén megölhető egy karóval, lehet kínozni a vasfűvel, el lehet égetni a napfénnyel, vagy csak simán a tűzzel meggyújtani, és mint egy gyertya.. volt, aztán nem volt. Engem különösebben most nem foglalkoztat azaz idióta, hisz van nagyobb gondom is, pl. az a hülye nem normális boszorkány, már mást nem igazán tudok mondani rá.
-Oké, oké..-Vonok vállat, és egyben bólintok.-Igazad van, de nem is kell indok erre egyszerűen csak elmondom a sztorit.-Beszélek kissé cinikusan, de hát érthető, hogy nem a kedvenc témám..-Ugye van; Elena, Katherine, Tatia, és Amara.. a fiatalabbtól egészen az idősebbig.-Számolok el a kezemen négyig a neves résznél, és némi gúny hatja át hangomat az első három hasonmásnál.-Nos mindegyik életben van, és egyik sem halott. Katherine szervezetében már nincs gyógyír.. én bennem volt, ami átkerült Amarába.. vagyis egy kisebb része.-Megrázom a fejem.-Szóval.. Tatia Petrova az első szerelmed él, tudtad?-Vonom fel kérdőn a szemöldökömet, és ha eddig nem hit nekem, akkor tanúbizonyságot nyerhet az őszinte, és egyben komoly tekintettemből, vagy ha már tudta az egy másik dolog, de gondoltam ezen apró részletet meg kell osztanom vele, és akkor ennek a témának is annyi, avagy sem, ha kérdezősködni kezd.
-Rendben, legyen.-Bólintok rá ajánlatára, miközben elsétálok az asztalig, és leteszem a poharat, majd visszafordulva felé megadom a kérését.-Nos, mint mondtam... nem szeretném, ha egyesek közbe avatkoznának a tervembe, vagy akadályoztatnának.. Hallottál már Tessáról, arról az őrült elmebeteg nőről?-Kérdezem meg a kérdést kegyetlenül, de mégis gúnyolódóan, persze ez csak is annak a nőnek szól.-Nos a lényeg, hogy szeretné a halálát, én tudom eme tényt, és mert oly kegyes vagyok megakarom neki adni, de ahhoz az kell, hogy bevegye a mesét miszerint a...-Hirtelen elakadok, hisz a gyógyírről nem tudhat minden bizonnyal.-Na akkor a gyógyírről néhány szót; Katherine-től elvettem az ellenszert.. minden cseppet, így én boszorkány lettem. Nos ezen ténynél kell maradni, és aztán könnyedén elintézem őt.. Megfelelő információ számodra?-Persze nem térek ki a többi dologra, elég ha egy indokot tud, és érje be ennyivel. Bár nem mondom, hogy visszakaptam a vámpír énemet, de ezt nyilván érzi, ha nem, akkor meg nem..


Silas ~ Az élet mindig elő áll valami váratlan eseménnyel..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niklaus Mikaelson
Original Vampire
Niklaus Mikaelson

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2014. Jan. 25.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeSzer. Feb. 26, 2014 2:45 pm

 
   
Silas & Klaus

   
Figyelmesen hallgatom, ahogy elém tárja elméjének egy igen aprócska szösszenetét gondosan elhallgatva a fontos információkat. Pont, ahogy vártam tőle. Olyan ez, mint a szerződésekben az apró betűs részek, senki sem veszi figyelembe mégis tudja, hogy ott van. Általában az ördög sosem alszik, így meg sem lepődöm, amikor felhozza a témát a hasonmásokról, majd kijelenti Tatia életben van. Akaratlanul is undorodó fintor ül ki az arcomra nevének hallatán, ezért inkább kortyolok egyet a keserű ízű italból, mely szinte felszántja a torkomat. Emlékeimben feldereng az első komoly árulások egyike, amit testvéreim közül valamelyik, jelen esetben a nemes és megkérdőjelezhetetlen Elijah követett el. Figyelembe véve azonban a jelen állást, azt hiszem hogy míg én tökéletesen megtanultam a leckét, ő addig kicsit sem. Nézzük csak meg, mert nem nehéz észrevenni a helyzetet, ami most fent áll. Tatia-val kezdődött minden, aztán jött Katerina, majd Elena. Igen még a folyton sipákoló Elena is biztos vagyok benne, hogy gyengéd érzelmeket keltett benne az állandó mártíri siránkozásával. Elijah meg amilyen jótét lélek, azaz csak annak képzeli magát, mindig is a segítségére sietett. Nem tudom, hogy mégis mit eszik ennyire a hasonmásokban, de többnyire nem is érdekel, leszámítva a tényt, hogy miattuk állandó jelleggel és szinte ösztönből fakadóan átvert engem. Bár mostanában inkább Hayley-t szereti megkörnyékezni, aki ha nem is egyike a Petrováknak, jellemben igen csak hasonlít rájuk. Szerintem nem is kell felvázolni a helyzetet, elég ránézni a lányra. De persze felmerülhet a kérdés, hogy én is hova a jó fenébe tettem a szemem, mikor összeálltam vele, tragikus egy történet és még egy gyereket is a nyakamba akasztott. Be kell valljam azóta sem tudom, hogy mit kezdjek ezzel az egész helyzettel, én nem vagyok az atyáskodó típus, mint utólag kiderült Marcel-ből sem sikerült értékelhetőt faragnom. Ő is az első adandó alkalommal átvágott engem, nem is olyan nagy csoda, hogy nem válaszol a hívásaimra. De csak kerüljön a kezeim közé, azt a napot minden bizonnyal még a halála órájában is emlegetni  fogja. Ostoba. Visszatérve gondolataim mélyéről tovább hallgatom Silas mondandóját, igazából eddig is hallottam, hogy beszél hozzám és tökéletes meg is értettem a lényegét. A szám előtt tartva az italt nézek rá pár pillanatig, ahogy ismét gondoltaimban merülök el, majd egy határozott mozdulattal lépek az asztalhoz és leteszem a félig még tele lévő poharat.
- Tehát ha jól veszem ki a szavaidból és hogy téged idézzelek nem szeretnéd, hogy bizonyos személyek közbe avatkozzanak, ez vagy azt vetíti előre, hogy a segítségemet kéred burkoltan, vagy pedig enyhe célzás arra, hogy én ne legyek fölösleges púp a hátadon. - nézek rá, ahogy egy kellemes mosollyal a gondolataim elé vetem, közben morfondírozni kezdek az elhangzott nevekről, mint például erről a Tessa-ról. Mintha futólag már hallottam volna a nevét, de bizonyára annyira " sokat " ért nekem az információ, hogy totálisan elkerülte a figyelmemet a nő, egészen eddig a pillanatig. Mert ha Silas képes ezzel a történettel foglalkozni, akkor bizonyára nem is olyan jelentéktelen a helyzet, mint azt hittem. Ez pedig azt jelenti, hogy talán ennek az alkunak a lényege fontosabb lehet, mint azt ahogy elsőre gondoltam. Magam szempontjából nézve az egész ügyet, ha kicsit kelletlenül is, de azt hiszem néhány tényezőt figyelembe véve bele kell mennem. Nem szeretném ha esetlegesen holnap arra kellene ébrednem, hogy egy borzalmasan kellemetlen  meglepetés ér engem. A többi nem érdekel, hiszen a lényeg mindig is én voltam, saját magam felől kell törődöm, mert ha bár nem is olyan rég még hajlottam volna a család újraegyesítése felé, mára ez már teljesen és végleg megszűnt bennem. Ugyan kinek kellene ilyen család? Nevetséges. Újra itt meredek magam elé, észre sem vettem, hogy miközben beszéltem hozzá fel - alá járkáltam, mint valami idióta, bár a mutogatásommal, talán helyet adtam a meggyőzésének. Ahogy rátekintek, közelebb lépek és tartva a szemkontaktust vele, kezdek ismételten beszélni, amolyan szögezzük le stílusban, mert nem igazán szeretném, ha ennek az egésznek híre menne, bár gyanítom, hogy ő sem igazán akarja kiszivárogtatni eme tényt, hogy alkudozásra adta a fejét és " leereszkedett " hozzám. Bár meg kell hagyni, azért nem kellett annyit ereszkednie, csak hogy tisztába tegyük a dolgokat, ki hol áll a ranglétrán. Az ő története mindig is zavaros volt, de bizonyára előbb - utóbb ezekre a fel nem tett kérdésekre, amik bennem vannak, ezekre is választ fogok kapni, ugyanis én mindig megszerzem, amit akarok.
- Amennyiben elvárhatom tőled, hogy az itt hallottak és történtek teljes körű diszkréciót élveznek, abban az esetben hajlandó vagyok felajánlani a...segítségem? Helyes ez így? A lényeg, ha elvárhatom ezt, valamint azt, hogy az elkövetkezendő időszakban nem kell arra feleszmélnem, hogy hátba szúrnak, abban az esetben hajlandó vagyok az alkura. Gondolom megérted, hogy az első és legfontosabb szempont az a saját magam jóléte. - nézek rá egy kicsit tény közlően, nemtörődően mégis fontosnak hatnak a szavaim, majd pár perc szünetet tartva, lassan megemelem a jobb kezemet és elé tartom, ezzel is egyértelműsítve, hogy megpecsételni kívánom az egyezséget, ha elfogadja ezen általam felállított feltételeket.

   
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silas

Silas

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Feb. 17.
Tartózkodási hely : ł Ahol nem is számítanál rám..

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeVas. Márc. 02, 2014 5:12 pm

Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to5_250Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to3_r1_250
Niklaus Mikaelson & Silas

"Vannak érdekességeim, és mondjuk a mostani is egy ilyen.."


Érdekes ez az egész helyzet, de úgy komolyan mondva, hisz felkerestem Klaust egy üveg jó minőségű whiskyvel, aztán meg még ajánlatot is teszek egy lehetséges fegyverszünetre. Ha még valaki lenne itt, akkor azt tuti biztosra venném, hogy ingerülten, vagy épp döbbenten figyelné az eseményeket, hogy mi mégis mi a jó édes Istent csinálunk.. Tudniillik, hogy nem erősségem az alkudozás, avagy a megállapodás megkötése, de ha kell megteszem, mert nem esik nehezemre. Most is éppen ezt teszem, mert van elég problémám.. Most az elsődleges egyedül; Tessa, és talán éppen emiatt csak ezt mondtam el Klausnak.. Végül is Amarát nekem kell elintézni, szóval az nem tartózik egy cseppet sem a hibridre, ezért is érje be ennyivel, ha meg nem, akkor így járt.. Felsóhajtok némileg, és így nézek Klaus szemébe kitartóan. Én nem félek tőle, mint mindenki más.. nekem egy pillanatomba telik csupán, és fájdalmat okozhatok neki. Oly könnyedén hihetné azt, hogy haldokol, de most nem a szórakozásom csökkentéséért érkeztem ide, hanem arra a bizonyos fegyverszünet megkötésére, amely minden bizonnyal az ő részéről ki lesz egy szép kis hosszadalmas listával bővítve, hisz hát az én ajánlatomra még plusz rá kell tenni egy-két dolgot, mert én vagyok olyan hülye, hogy elfogadjam, nem de? Ha meg már itt járunk Tessán is ideje lenne elgondolkoznom, hogy hogyan is állítsam mielőbb félre az útból, mert csak hátráltat, amíg életben van, és se nekem, sem pedig neki nem jó, hogy él.. Persze részéről ez nem igaz, de hát.. tudom, hogy megakar halni azaz őrült, ezért pedig kegyességem révén megadom neki a kegyelem döfést, aztán búcsút vehettek attól az átkozott nőtől végleg, de ezt a tervet egyedül kivitelezni nem lesz könnyű, és talán ha már itt tartunk a hibridkének is a hasznát vehetném.. de csak ha elfogadja. Erőszakkal nem fogom magam mellé állítani, hisz az úgy nem érvényes. Vagy önszántából segítsen nekem, vagy pedig sehogyan, szóval ezt majd még a későbbiekben meglátjuk..
-Igen valami ilyesmire akartam kilyukadni.-Mondom szavai után bólintva, de nem adok egyértelmű választ arra, hogy mégis melyikre céloztam konkrétan. Csak mély levegőt veszek, és úgy figyelem őt, miközben húzom az időt. Nos nem árt neki egy kis gondolkozási.. úgy teszek, mintha töprengenék, pedig koránt sem. Közben újra kitérek Tessára gondolatban.. Meg kell halnia ez egy tuti biztos pont, viszont hogy ezt hogyan vigyem végbe kétséges.. először mondjuk elhitettem vele, mint már mondtam Klausnak is, hogy én még mindig boszi vagyok, így pedig azt fogja hinni, hogy megölhet simán, de mégsem.. na majd erre kitérek a későbbiekben, mert Klaus szavaira kell figyelnem éppenséggel. Hallgatom, amit mond, és élesen elgondolkozom rajta, hogy mi is legyen..
-Mindig is tudtam, hogy a saját érdekeidet tartod a szemed előtt..-Jegyzem meg egy mosollyal az arcomon, majd kissé közelebb lépek irányába.-Részemről rendben van a dolog teljes része.-Bólintok rá, és figyelem, ahogy a kezét felém nyújtja.-És hát.. igen ehhez kellene a segítséged. Persze amennyiben nem zavar a velem való együttműködés.-Mondom, de a kezét nem a szokásos módon fogom meg.. érdekességképen, bár csak szívatásból csinálom, de meg kell hagyni, hogy érdekel majd ezek után a feje.. Nos tehát megharapom a csuklóját, ezt követően pedig a sajátomat, majd megfogom őt azon a ponton ahol megharaptam, és kihívóan tekintek a szemeibe. Számat nem áztatja vér, szememben nincs meglepettség jele, és arcom sem árulkodik semmiről.-Ha már egyesség, akkor pecsételjük meg a vérrel, nem? Így pedig egyikünk sem szegheti meg!-Kacsintok rá, és érdeklődve nézem a reakcióját..


Silas ~ Az élet mindig elő áll valami váratlan eseménnyel..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niklaus Mikaelson
Original Vampire
Niklaus Mikaelson

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2014. Jan. 25.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeKedd Márc. 11, 2014 11:00 am

 
   
Silas & Klaus

   
Mindig is tudtam, hogy léteznek hozzám képest magaslatokat megérintő őrültek, akikben semmiféle szégyenérzet nem merül fel, ha valami olyasmit kell megtenniük, aminek semmi értelme sincsen. Silas és a cselekedetei, pedig egészen pontosan ilyenek. Vegyük csak sorba a ténykedéseit és gondoljuk át őket, minden szempontot figyelembe véve, jó alaposan és a végén ugyanoda lyukadunk ki, azaz, hogy nincs értelme. Illetve talán egy és egyetlen egy, ésszel is felmérhető indokot tudnék felhozni, amit jómagam is meg tudok érteni, de az ő esetében, azt hiszem ez az egész valahol roppant mód és tragikusan félresiklott. Nem mondom, váratlanul ér, ahogy megragadva a kezemet és sajátját, felharapva őket, vérrel kívánja megpecsételni az alkut, mintha ennek bármi értelme volna azon kívül, hogy igen csak látványos. Hiszen én ha az érdekeim megkívánják szemrebbenés nélkül is megszegem az alkut, ugyanúgy ahogy ő is, tehát vér ide, vér oda, nem ez fogja eldönteni, hogy hogyan is alakul ez a későbbiekben. Egyébként is, engem csak úgy ne harapdáljanak holmi Silas félék, sőt lehetőleg senki sem, mivel igazán bosszantóan tud hatni rám.
- Ha még egyszer hozzámérsz, megkeserülöd! - vágom rá szinte azonnal reflexből, amely egészen fenyegetően hat, holott jól tudom ő is idepiríthat nekem, de ha azt hiszi félek tőle, akkor igen csak nagy tévedésben él. Én nem valamelyik idióta Mystic Falls-i lakos vagyok, aki fejvesztve menekül már csak a nevének kiejtése hallatán is és bár rosszul érint a hátamba állított fehér tölgykaró, attól még én vagyok Klaus Mikaelson és ez sokkal több, mint amit bárki elmondhat magáról. Tehát a fenyegetés inkább arra irányul, hogy vegye észre magát és kezeljen egyenrangú félként, mert képes vagyok csúnya meglepetéseket okozni, aminek nem hinném, hogy örülne. Lehet, hogy rafináltnak hiszi magát, de én sem most másztam le a falvédőről innentől kezdve ezt pedig vagy elfogadja vagy mehet ki azon az ajtón, amin besétált. És csak mert ő azt hiszi mindenki felett áll, attól még a szenvedések tárháza igen magas lehet az ő esetében is és ki más is tudná őt jobban szenvedésbe gyötörni, mint én. Persze jelenleg nem dolgozom ezen, hiszen nincs okom rá, de ne provokálja ki, mert megütheti a bokáját.
- Egyébként pedig, nem tudom mit vártál, ki más érdekeit kellene néznem? Mindig is én voltam ez első magam számára és ez ezer év után sem kiölhető jellemvonás belőlem. - folytatom a mondandómat, még mindig előtte ácsorogva és a szemkontaktust is megtartva. Komolyan azt hitte, hogy foglalkoztatni fog más nyomorult élete? Azon személyeknek a léte, kiknek számítani kellene nekem, már mit sem számítanak. Ez a kegyetlen és rideg valóság. A családom azt hitte, hogy ha megszületik a gyerekem, majd biztosan megváltozom, ám mint az jól észrevehető csak rosszabb lett a helyzet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy éppen alkut kötöttem Silas-szel. Immáron hátrébb lépek egyet, járkálni kezdek a teremben, majd Silas felé fordulva teszem fel az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb kérdését. - Mit akarsz, mit csináljak? - nézek rá keresztbe vetve a kezeim, várakozva a válaszára.


   
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silas

Silas

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Feb. 17.
Tartózkodási hely : ł Ahol nem is számítanál rám..

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeVas. Márc. 16, 2014 6:06 pm

Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to5_250Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to3_r1_250
Niklaus Mikaelson & Silas

"Érdekes a helyzet, nem? De ne aggódj ez még csak a kezdet..!


Lehet, hogy őrült vagyok, de csak azért adom ezt, mert nekem ez a jellem áll a legjobban. Kegyetlen vagyok, könyörtelen, érzéstelen, és gonosz. Mégis mi mást nyújthatnék? Talán adjam elő a kedves, és szánalmas Stefan fajta stílust? Á-á.. Álljunk már meg! Én nem vagyok, és nem is leszek Stefan Salvatore! Ő egy szánalmas kis hülye, aki állati véren képzeli el az élete létét.. mintha attól újra ember lehetne, pedig nem lesz az. Esküszöm öröm volt bedobni egy tóba.. Életem legszebb, és legcsodálatosabb élménye volt, csak kár, hogy olyan hamar kijött.. örültem volna, ha tovább tartózkodik lent.. jó mélyen; fuldokolva, haldokolva, vagy 2000 évig, mint ahogy én! De hát nem, mert az a hülye Tessa kiszabadította, mintha azt hinné, hogy Stefan helyettesíthet engem, de nem.. Tessa rémálma én leszek örökre. Engem szeret, és szeretni is fog, de én őt soha, hisz csak egy olcsó kis játékszer volt, akivel olyan jól elmulattam. Esküszöm élveztem is, pedig tudtam mivel jár.. Az én szívem másért dobban, de ez már csak részlet kérdés. Az meg, hogy Qetsiyah szeretné a halálát tuti biztos, bár nem a saját szájával mondta ki, de tudom, hogy megakar halni.. ez minden vágya, életérzése, és kívánsága. Én meg vagyok kedves szíven szúrni, avagy kitépni a szívét, mert hát ő is ezt hitette el velem anno Amaráról, akkor élje át milyen az.. Kihívóan figyelem Klaust, és a tekintetét, miszerint, hogy tetszik neki az, amit műveltem, bár gondolom nemleges elutasításban lesz részem, és ezt az egészet majd meg spékeli egy kis ordibálással, vagy ha nem is akkor egy kis fenyegető hatással. Gondolom váratlanul érte, ami nyilván való, és ezt nem is cáfolom meg. Figyelem tovább, és hallgatom a szavakat, amiket a fejemhez vág. Elnevetem magam, és megtapsolom a jelenetet, mintha az oly annyira mulatságos lenne, és igazán elszórakoztatna.
-Megkeserülöm?-Vonom fel végül kérdőn a szemöldököm.-Aki ebben rosszul járhat az te vagy, Klaus.. és nem én. Igaz, hogy Ősi vagy, és ezer éves, de ez semmi hozzám képest..-Mondom komolyan.-Én erősebb vagyok, idősebb... na meg boszorkány, akkor mit is akarsz voltaképpen?-Kérdezem immáron közel sétálva hozzá, és úgy nézve a szemeibe, ha azt hiszi fájdalmat okozhat, akkor téved, ha azt hiszi hatalma van felettem, akkor is téved.. én Silas vagyok! Nem a hírnévre megyek, mint ő, hanem a hatalom gyakorlására, amely már nálam van..
-Gondoltam.. nem is, inkább azt mondanám, hogy tudom. Mert te vagy a nagy, hatalmas, érzéstelen, kegyetlen, és gonosz hibrid, akitől félni, rettegni kell.. bla-bla-bla.-Adom elő komikusan kissé, de persze nincs bennem semmilyen rossz szándék, csak kimondom azt, amit gondolok, és szerintem ez nem gond, avagy baj.. ha meg igen, akkor nyelje le, és vége.. Mosolyogva sétálok körbe, majdan hátrébb lépve tőle pár lépést váratom a válasszal, hogy fokozzam a hatást.-Talán azt, hogy először is segíts nekem elfogni azt a boszit.. erős, de őrült. Hatalma van, de elmebeteg, és épp ezért nem ura annak, amit tesz...-Vázolom fel végül az egészet előtte.-Kell valami terv, amivel csapdába lehetne csalni őt.. aztán pedig nyilván meghal.-Mosolygok.-De nem tudom, hogy mi az, amit bevenne.. talán te jó kiindulási pont vagy, hisz nem ismer.-Teszem még hozzá, és várom, hogy erre mit is mond.. avagy mit válaszol.


Silas ~ Az élet mindig elő áll valami váratlan eseménnyel..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niklaus Mikaelson
Original Vampire
Niklaus Mikaelson

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2014. Jan. 25.
Tartózkodási hely : Mystic Falls

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeKedd Ápr. 15, 2014 12:38 am

 
   
Silas & Klaus

 
Felvonom a szemöldökömet a szavaira, amikor éppen azzal próbál földbe döngölni, hogy én ő hozzá képest senki vagyok. Ebből látszik, hogy mennyire nem vagyunk egy súlycsoportba, hiszen lássuk be engem teljesen hideg hagy, hogy ő kicsoda és micsoda, mert kellemetlen meglepetéseket ez a " senki " bőven okozhat neki, tehát jobban tenné, ha ennyire nem venné biztosra a dolgokat. Továbbá nem is igazán tudom, hogy mire számított, hogy esetlegesen majd megijedek a fenyegetésétől és rögtön térdre borulok előtte, még a felvetés is nevetséges, csak mert egy ő egy szörnyen depresszív kétezer éves Stefan hasonmás. Tudniillik, hogy ez éppen fordítva van, de pechére, hogy ki kinek a hasonmása itt attól teszem függővé, hogy kit ismertem előbb, az pedig határozottan nem ő volt és itt megjegyezendő, felőlem akár tízmillió éves is lehetne, ugyanúgy hidegen hagyna.
- Erősebb, hatalmasabb... igen, igen, ezen már túlestünk egyszer, szóval lépj túl ezen a megjegyzésemen kérlek, de attól, hogy ez esetlegesen így s van, még ne képzeld azt, hogy bármit megtehetsz. Ami pedig én kifigurázásomat illeti, még gyakorolnod kell egy kicsit, hogy hiteles legyen. - mosolyodom el cinikusan, hiszen ha ő így, hát én sem vagyok hajlandó másképp viselkedni, ne képzelje, hogy meghunyászkodok előtte. Jelen pillanatban megkockáztatom, hogy egy újabb fehér tölgy sem zavarna a hátamban, hiszen csak ennyit tud tenni, mivel ugyanúgy halhatatlan vagyok, mint ő, valamint egy igen fontos momentum is megfogja őt győzni, még pedig az, hogy nálam jobb szövetégest úgy sem fog találni ebben a nyamvadt városban. Persze hitszegőbbet meg megbízhatatlanabbat se, de valljuk be őszintén, rajtam kívül szerintem mindenki kivételesen nem az én fejemre, hanem az övére pályázik. Engem pedig jelen esetben Silas jelenléte nem nagyon zavar, illetve teljesen hidegen hagy, van jobb dolgom is, mint vele foglalkozni. Persze ha már itt vagyunk, akkor nem árt figyelembe venni azon lehetőséget, hogy én miket nyerhetek ezzel a szövetséggel. Ezért aztán vér ide, vér oda, ha a szüksége megkívánja úgyis csak a saját magam javát fogom nézni.
- Gondolom némi elképzelésed van arról, hogy ezt hogyan kellene kivitelezni. - szólalok meg végül ismét, kitérve a csodálatos jövőbeli dolgaira, miszerint meg akarja ölni azt a boszorkányt. - Már csak azért is, mert ha erős és őrült, nyilván egy idegen is kételyeket ébreszthet benne, tehát azt mond el inkább a sok süketelés helyett, hogy milyen ürüggyel keressem fel. - nézek rá, azt hiszem a cinizmusom ismét a magaslatokat veri, vajon most a lenéző stílusa jön elő vagy a megleckéztető? Tulajdonképpen egyik sem érdekel, igazából ha nem vette volna észre egy kicsit még hasonlítunk is, bár talán neki van még más dolog is, ami számít a saját javán kívül. Nyilván a bosszúja hajtja, valahol még meg is tudnám érteni, ha érdekelne a lelki világa, de miután elég a saját magam magányát cipelni, így erről köszönöm szépen, de inkább lemondok.

 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silas

Silas

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Feb. 17.
Tartózkodási hely : ł Ahol nem is számítanál rám..

Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitimeSzomb. Május 03, 2014 3:38 pm

Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to5_250Bálterem     Tumblr_mhn8jhhyox1r5xi7to3_r1_250
Niklaus Mikaelson & Silas

"Az élet játékos, de én magam nagyobb taktikus vagyok.."


Rideg egyednek lenni oly könnyed, nem? Kizárva mindent nem mutatni semmit sem, eljátszani a tökéletes rossz fiút, és elhitetni egy álca képet mindenkivel. Könnyedén lehet akárki gonosz, és egyúttal bárki álarcot ölthet, de sohasem mindegy az, hogy a látszat mögött mi hever. Keserűség, fájdalom, egy meggyötört alak, avagy egy elvérzett ön bizalmatlan egyed, ki az életét már rég elvetette volna? Mit takar tehát a maszk? S mégis miért játsszuk meg önmagunkat? Mert bizalmatlanok vagyunk, és nem hiszünk senkiben, vagy csak szimplán elakarjuk rejteni egy-egy titkunkat? A véremben van a kegyetlenség, és így pediglen semmi megjátszás nem lapul bennem. Azt adom, aki vagyok, míg az előttem álló Niklaus egy egészen elzárt személyiség. Bemeséli magának, hogy nem érez, hogy nem szeret, hogy számára mi sem fontos magán kívül, de a szeme csillogása, és arca némely vonásainak megrezzenése elárulja őt. Látszik minden mozzanatában, hogy szeretetre vágyik, elismerésre, és arra, hogy valaki oly sok év után legyen mellette. Talán szerelmes is lehetne, avagy bármi megeshet, de hogy nem meri önmagának elismerni ezen dolgot az tuti biztosra vehető tény. Míg megszólal én csak könnyed, sőt már-már laza mozdulásokkal kezdek el oda-vissza járkálni, míg néha rátekintek, de semmi egyéb. Túl kevés a tudása ahhoz, hogy meglássa mindazt mi a szeme előtt van.. vagy netán ennyire kicsinyes lenne? Azt hiszi, hogy mert beképzeli a csökönyös agyába, hogy ő a mindenható Szent Úristen, akkor az úgy is van? Hogy ő nála hatalmasabb senki nem lehet? Hogy csak ő lehet az egyetlen kinek hatalma van, halhatatlansága, és kiváltsággal járó neve? Kétezer év van a hátam mögött, ha nem jóval több, és ő lenne az, aki megkérdőjelezné, hogy mit tehettek meg, és mit nem? Ugyan már, kérem! Ezt ő maga sem gondolhatja komolyan, amikor jóval erősebb vagyok..
-Mint ahogy te is, úgy én is szeretem, ha a dolgok úgy mennek, ahogy én azt szeretném.-Húzom ravasz vigyorra a szám, ahogy megállok vele szemben.-Számomra minden elérhető, Klaus, és az esetleges keresztbe tevőknek annyi.-Csettintek röhögve egyet.-Ne hidd azt, hogy csak a hírnév az, mely hatalmat jelképezhet, mert a hírnévvel mit sem érsz, ha közben nincs eszed.-Cinikusan közlöm a tényt, és egy rövid mégis aprócska dolgot fűzök még ehhez.-Nem mondom, hogy nem vagy kiváló ellenfél, de vedd számításba, hogy van, aki feletted is állhat, és most nem magamra célzok.-Bólintok helyeslően a szavaimra, és Klaus mellé lépek végül úgy nézve az ablakot kitartóan, mintha bármit is jelölne, avagy jelenthetne számomra.
-Tökéletesen ad neki elő, hogy ugyanaz a célod, ami neki.-Válaszolom könnyedséggel.-Hitesd el vele, hogy megakarsz ölni engem.. és hidd el ezt ő is beveszi majd, hisz hitelesebb leszel, mint azt hinnéd.. tudom jól, hogy mint mások te is a halálomat akarod, de hát sajnálom.-Húzom el gúnyosan a szám, és széttárom a karjaimat.-Halhatatlan vagyok.-Nevettem el végül magam, és az ablakhoz sétálok egészen közel, hogy kinézhessek rajta.-Mond csak a te védelmedet, hogy is gondoltad..?-Teszem fel kissé költőien a kérdést számára, míg visszatekintek rá, majdan a figyelmem újra az ablakra siklik, és ezt követően a kinti tájra.


Silas ~ Az élet mindig elő áll valami váratlan eseménnyel..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




Bálterem     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bálterem    Bálterem     Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Bálterem
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
THE LOVE SUCKS - THE VAMPIRE DIARIES FRPG  :: Mystic Falls :: Lakónegyed :: Mikaelson villa-
Ugrás: