Születési hely & Idő: Mystic Falls ˇˇ 1995. 10. 04.
Kor: 18 (19)
Faj: Vámpír
Play By: Candice Accola
Hogy milyen is vagyok? Kivülről mindenki egy elkényesztetett barbi babát vél látni pedig ha jobban megismernének akkor jól tudnák, hogy én több vagyok mint egy szőke csaj. - kezdjük ott, hogy nem vagyok hülye - Egy kedves személyiségű ember vagyok, oda adó vagyok a barátaimhoz és a családomhoz, mert számomra ők a legfontosabbak és értük bármit képes lennék megtenni. Hamar elkezdek kötődni emberekhez, és néha ebből is van a bajom, mert néha-néha az elvesztésükbe belehalok, annyira hiányoznak. Külsőm... hm... Középhosszúságú eredeti szőke hajam van ami hullámos - néha egyenes - tincsekben omlik kecses vállaimra. Tökéletes testalkatom van ami a középsulis pom-pom lánykodásnak köszönhető. Íriszeimmel igézés nélkül is bárkit rabul tudok ejteni. Ruha terén elég válogatós vagyok, mert nem veszek fel bármilyen ruhát. Mióta vámpír vagyok azóta nem válogatók annyira, de bármit veszek fel abban mindig is jól mutatok. Mindenféle cipőt szeretek, csak legyek benne csinos és akkor bármi jöhet. Sminkelés terén nem vagyok túl válogatós, nem szoktam füstös szemeket és rikító ajkakat csinálni magamnak; inkább az alap megszállotja vagyok.
A történetem
1995-ben születtem itt Mystic Falls-ban. A gyerekkorom nem annyira lényeges, ezért azt át is ugranám eme kis történet mesélésében! Sikeresen kijártam az általános iskolát, és felvételiztem eme kisváros egyik sulijába. Fel is vettek, és már az első napokban lettek nagyon jó barátaim. Ide tartozik Elena, Bonnie, Matt, Taylor és még sokan mások. A mai napig tartom velük a kapcsolatot, hisz nagyon fontos személyek az életemben, nem is tudom mit kezdenék nélkülük. Ő nekik is köszönhetem azt, hogy ilyen vagyok, ők formáltak ilyen nagyszerű emberré. Pár évvel ezelőtt Katherine változtatott át vámpírral, Damon vérével a szervezetemben. Még az Alapítói bálon volt egy balesetem és Damon adott a véréből nekem, hogy ne halljak meg, mert annyira válságos volt a helyzetem; aztán a lány egyszer csak bejött és egy párnát rakott az arcomra, leszorította így elérve azt, hogy megfulladjak. Elég szarul viseltem az átváltozásomat, sokáig nem bírtam uralni a szomjamat aztán Stefan megpróbált segíteni nekem, valamennyire sikerült is, hisz most már tudok úgy élni, hogy vértasakból, vagy éppen vénából iszok, de megtudok állni és nem ölök meg senkit sem. Bonnie sokáig nem tudta elfogadni azt, hogy vámpír lettem. Sokáig került is ami nagyon bántott, mert kiskorunk óta a legjobb barátnőm és szükségem volt rá... Aztán jött Matt... Sokáig nem tudott arról, hogy mi vagyok, aztán össze fogott anyámmal és kiderítette... De mindegy is, hagyjuk a régi emlékek fájdalmait! Sikeresen leéretségiztünk és most itt vagyunk a Whitemore fősulin. Már az első nap furcsán indult. Kezdjük azzal, hogy aki a szobatársunk lett volna azt 1) megölték, de nem akárhogy; egy vámpír tette. És 2) volt a telójában Elena apukájáról egy kép, és ezt nagyon nem értettük, hogy hogyan lehetséges?! Aztán jöttek az egyre furcsább és furcsább helyzetek. Dr. Wes... Khm... Vámpírokon kísérletezik, amolyan Augisten vámpírokon. Elenát is elrabolta, de szerencsére nem esett semmi nagyobb baja. Damonért annál inkább izgul, mivel Enzo kiszabadult akit még anno hagyott meghalni a tűzben. De mindegy, nem akarok az ő életükkel foglalkozni, elég ha megtudok birkózni a saját gondjaimmal. Például itt van Klaus, megcsókolt és én vissza csókoltam, de közben itt van Tyler is, aki sosem képes vissza hívni, és Klaus mindig itt van nekem ha kell, és nem egyszer mentette meg az életemet...
Üdv az oldalon Caro! Nagyon örülök hogy itt vagy, drága Stefim nagyon fog neked örülni! Különösen örülök a jellemednek, hogy ilyen szépre sikerült :)Az előtörténeted is csodás lett, ha nem ismerném Carolinet akkor most tuti már képben lennék ^^ Mivel nem találtam semmi kifogásolhatót a lapodban, így útnak engedlek Foglalj avit és irány meghódítani Mystic Fall's utcáit
Szomb. Május 03, 2014 3:38 pm by 
Tárgy: Caroline Forbes ˇˇ soon 
