Hozzászólások száma : 119 Join date : 2014. Jan. 19. Age : 2013 Tartózkodási hely : *-* Mystic Falls
Tárgy: Katherine Pierce Vas. Jan. 26, 2014 7:29 am
Katherine Pierce
better you die than i
Ez vagyok én
A jellemem és a kinézetem...
Teljes név: Katerina Petrova Katherine Pierce
Becenév/ek: Kath, Kathy
Születési hely & Idő: Bulgária & 1472.jún.5.
Kor: 541 - 18
Faj: Vámpír
Play By: Nina Dobrev
Mit látsz te kívülről? Egy ragyogó élettel teli - mégis halott - ,magabiztos nőt elsétálni melletted. Hogy mit nézel meg először, az számomra rejtély, de egy biztos; jól megjegyzel magadnak. Mogyoróbarna tekintetemet hosszú, fekete szempillák teszik egésszé, melyek felett szépen ívelt barna szemöldököt figyelhetsz meg. Bájos arcomat általában sminkkel emelem ki, bár enélkül sem lenne vele semmi probléma. Szeretek biztosra menni, ezért is van az, hogy egy lépéssel mindig az ellenségeim előtt vagyok. Barna hajzuhatagom körülbelül a hátam közepéig ér, göndör, olykor-olykor hullámos tincsekben tündököl. Testalkatom csinos, nőies, ezt természetesen a hozzá illő szintén nőies, mégis vagány öltözettel párosítom. A magassarkút pedig sosem felejtem otthon... Igazából a belső tulajdonságaim között nem sok jó szerepel. Mióta az eszemet tudom, csak magammal foglalkoztam és akár mások élete árán is a sajátomat védtem. Sokaknak ez szörnyűnek tűnhet, de én csak létfenntartásnak hívom. Ha úgy tetszik gonosz vagyok, nyers és önző, de nem tehetek róla. Az idő és az évszázadok nem voltak túl kegyesek hozzám. Egész létezésem során csak néhányszor éreztem igazi, mély érzelmeket, de valahol még mindig ott bujkálnak bennem.
A történetem
Sok minden történt már velem 541 év alatt. Az 1400-as évek Bulgáriájában születtem és születésemkor még senki sem gondolta, hogy nem leszek olyan, mint a többi ember. Ahhoz képest, hogy szerény körülmények között nőttem fel, mindennél jobban szerettem a családomat, ám egy meggondolatlan tett következtében minden megváltozott. Minden. Miután fiatal lányként életet adtam a kisbabámnak, akit elvettek tőlem, menekülnöm kellett a saját hazámból. Nem elég, hogy a lányomat egy másodperc erejéig sem pillanthattam meg, de ezek után elküldtek otthonról; szégyent hoztam a családra. A családom Angliába száműzött, ahol megismerkedtem két főnemessel: Klaus-szal és Elijah-val. Bálokba jártam, s hirtelen olyan dolgokkal lettem körülvéve, melyekre álmomban sem számítottam. Mint később kiderült, azért voltak olyan kedvesek velem, mert szükségük volt rám egy áldozati rituáléhoz. De én már akkor sem adtam könnyen a bőrömet. Elmenekültem és a sors azt akarta, hogy olyan legyek mint ők. Olyan lettem. Kihasználva Trevor szerelmét és Rose jóhiszeműségét vámpírrá változtattam magam. Ezek után pedig ismét 500 év menekülés következett. 1864-ben a Salvatore-fivérek felé sodort a szél. Mint egy, a szüleit tűzben elvesztett árva, beférkőztem a családjukba, a két fivér pedig rögtön belém szeretett. A csapdámba estek. De én csak az egyik iránt éreztem valamit, valamit ami még számomra sem volt egy biztos érzés. Stefan volt az, aki megdobogtatta a halott szívemet, sok sok idő elteltével jöttem csak rá, hogy mennyire szerettem. Damon-ra egyfajta pótlékként tekintettem, de természetesen úgy, ahogy az öccsét, őt is vámpírrá akartam változtatni. Hogy együtt éljünk, együtt szórakozzunk át akár több évszázadot is. Szabályok nélkül. Igaz, a vámpírrá változtatás mindkettőjüknél tökéletesen - bár nem zökkenőmentesen - sikerült, végül ez a tervem kudarcba fulladt, az évszázadokig tartó szórakozás elmaradt... Az alapítók miatt ismételten el kellett tűnnöm és csak több, mint 160 évvel később térhettem vissza a kisvárosba, ami még mindig rengeteg érdekességet rejtett és rejt számomra. Erre egyre csak egyre jobban kezdek rájönni...