Ide jön egy rövid idézet a karaktereddel kapcsolatban
Ez vagyok én
Teljes név: Jessica Hannah McRich Becenév/ek:Jess, Jessy, Jessica Születési hely & Idő: London, 1995.2.2.
Kor: 19 Faj: vámpír Play By: Jessica Stam
A jellemem és a kinézetem
175 cm magas vagyok, ami a lányok között már nem számít annyira alacsonynak. Az alakom meglehetősen jó, a többiek talán még irigyek is rám miatta egy kicsit. Mintha nem dolgoztam volna érte kiskoromtól fogva eleget! A hajam szép szőke és semmi pénzért nem festeném be. Viszont minden nap megmosom és sok gondot fordítok az ápolására, hogy mindig jól nézzen ki. Az arcomat sem szoktam nagyon kisminkelni. Jobban szeretem, ha a természetes szépségemért szeretnek az emberek. Legfeljebb a körmeimet festem ki néha, ha olyan a hangulatom. A műkörmöktől viszont Isten óvjon engem, mert ki nem állhatom őket. Ruhából mindig az alkalomhoz illőt hordom. Van elég a szekrényeimben ahhoz, hogy sose kelljen egymás után ugyanazt felvennem, én annál sokkal igényesebb vagyok. A jellememről annyit, hogy az elmúlt pár év alatt az elkényeztetett tinilányok szokásos jegyei mellé még felszedtem egy jó adag bizalmatlanságot és gyanakvást is. Az emberi körökben még mindig meglehetősen büszkén, másokkal néha egészen lenézően viselkedem, hisz a vámpírrá válásommal egy kicsit sem veszítettem szépségemből, a szüleimtől örökölt pénzből pedig még mindig futja szinte mindenre, amit csak szeretnék. A vámpírok között viszont már koránt sem vagyok oda magamért, mert tudom, hogy sajnos nem vagyok se hatalmas, se túl tapasztalt. Néha még rászorulok az idősebbek tanácsaira, ezért sokszor vissza kell fognom magam a jelenlétükben. Ha a célomhoz az szükséges, akkor olyan vagyok, mint egy kisangyal, ha pedig a másik oldal hozhatja meg a várt eredményt, akkor a rossztól sem riadok vissza.
A múltam egy részecskéje
Kedves naplóm! Úgy érzem, le kell írnom neked életem rövid történetét, nehogy eközött a rengeteg új dolog között elfelejtsem, hogy honnan jöttem és ki voltam. Kezdjük a legelején. 1995 február második napján, egy londoni kórházban születtem. Ha az egész kórházas sztorit leírnám, akkor elfoglalna jópár oldalt, legyen most elég annyi, hogy merész dolog volt a szüleim részéről pont a születésem előtti héten Londonban nyaralni, csoda, hogy végül bekeveredtek abba a kórházba. A születésem után pár nappal repülőre ült a család és hazarepültünk New Orleansba. Az egész gyermekkoromat a városban töltöttem, persze a nyaralások kivételével. A szüleim szerették volna, ha világot is látok és nem leszek holmi lezüllött utcakölyök. Persze az év többi részében is elég jó dolgom volt, nem szenvedtem hiányt semmiben és zsebpénzt is bőven kaptam. Cserébe mindig is igyekeztem jól tanulni és rendes lány lenni, de ez többnyire nem sikerült. Az legjobb iskolába járattak, de én sokszor találtam jobb elfoglaltságot a tanulásnál. Talán mert tudtam, hogy elég jól megy nekünk és nekem sosem kell majd a tandíjért güriznem egy mekiben. Felhőtlen kis életemet először három éve forgatta fel fenekestül az a világ, amiről eddig semmit sem tudtam. Egy barátnőmtől tartottam hazafelé, amikor egy vámpír rám támadt és megharapott. Életemet talán csak az mentette meg, hogy egy másik vámpír is feltűnt a színen és elzavarta a támadóm. A továbbiakban ez a nő segített megbírkózni a vámpírrá változás problémáival és ő vezetett be a vámpírság rejtelmeibe. Pegtől rengeteget megtudtam erről a világról, elmondta azt is, hogy óriási szerencsém volt, mert a támadóm a különösen veszélyes és vérszomjas vámpírok közé tartozik. Csak akkor lehetek biztos abban, hogy nyugtom lesz tőle, ha eltávozik erről a világről. Azóta készülök a következő találkozásra, hiszen könnyen lehet, hogy kénytelen leszek én magam végezni vele, nem építhetek arra, hogy majd megint megment valami. Peg volt az is, aki New Orleans pusztulásakor szinte rám parancsolt, hogy meneküljek Mystic Fallsba. A város pusztulása sajnos a szüleim végét is jelentette, mint később azt a vámpír mentorom levelében megtudtam. Talán jobb is, hogy nem voltam ott akkor, amikor a házunk is tüzet fogott. Ezek az események mély nyomot hagytak bennem. Az azóta eltelt pár év alatt azért valamennyire sikerült feldolgoznom a történteket és próbálom a saját életem élni a városban. Próbálom olyan vámpírok társaságát keresni, akik a segítségemre lehetnek, mert régi megmentőmre már nem számíthatok. És most itt tartunk, remélem minden rendben lesz a jövőben.
Tatia Petrova Original Doppelgänger
Hozzászólások száma : 119 Join date : 2014. Jan. 19. Age : 2012 Tartózkodási hely : *-* Mystic Falls
Kedves Jessica! Az én véleményem szerint jól cselekedtem amikor az oktatósarokba vittelek, hisz most már egy szép kidolgozott előtörténetet olvashattam! Szerintem a karaktered sok rejtélyt tartogat és remélem, hogy a továbbiakban összefutunk a játéktéren, mivel én is sok meglepetést tartogatok a számodra. Menj foglalt le az avatarod aztán irány a játéktér!
Szomb. Május 03, 2014 3:38 pm by 
Tárgy: Re: Jessica McRich 
